Ma este...

Nem tudok annál jobb bevezetőt, minthogy itt ülök és szarul vagyok. Hát igen, ez van. Tudom hogy bennem van a hiba. és bennem is marad. És ti, emberek, miért vagytok olyan sértődősek?! Miért van az hogy ami az egyiknek ártalmatlan szó, az a másiknak kés a szívébe? Miért csak a rosszra fogékony a fajotok, ti emberek? Mért nem vagytok egy kicsit is megértőbbek???! Végül: miért hazudtok a pofámba? Szerintem csúnyán félreismertetek. Fogalmatok sincs, ki vagyok valójában. Ma pl. marha jó napom volt suliban, annyira jó volt, hogy el se tudjátok képzelni. Végig röhögtem az egészet. Meg is mondom, min. Megkérdezték suliban, mi van egy gyerek Mikulás-csomagjában. Németül nem olyan egyszerű társalogni, mégis jönnek az ötletek. Én nem mondtam meg a sajátomat: dianás cukor. :D :D :D Hangosan nem akartam kimondani, de nagyon röhögtem. Biztos nem értették, min röhögök annyira. Mikor meg visszaültünk a helyünkre, akkor elég rendesen belesüppedtem a székbe. :D Kicserélték a széket, és ez az zöld ez nagyon mély és puha volt. Elég rendesen besüppedt alattam. Akkor meg ezen röhögtem. Nem sokkal később karácsonyfát rajzoltunk, rajta üveggömb, szaloncukor, csillagszóró, stb. A tolltartómban pont ott lapultak a csillagszóró színei: piros, narancssárga és sötét rózsaszín. Így hát eléggé kidekoráltam a karácsonyfámat, meg is mutattam padtársamnak. És röhögtem, míg véget nem ért a németóra. Itthon egy pillanat alatt rosszul lettem, szédültem, vérzett az orrom. Nincs nagy baj, csak... nem értek dolgokat. Nekem ilyen a természetem, bunkó vagyok, veszekedős, szókimondó... hát nem éppen egy aranyos házikedvenc. Fájt a fejem, mindkét kezem az arcomra szorítottam és így ültem néhány percig. Már nagyon magam alatt voltam, és arra gondoltam, miért nem maradhatok ott a suliban, a többiekkel? Velük jó volt, ott elhülyülnék hajnalig is. Itthon meg a kedves internetezőktől függ az életem, akik meg ugye nem állnak velem szóba. Így most olyan egyedül vagyok, mint mikor elindultam. Ma nénzi fogom az X-aktákat, az biztos!