álbarátok

"Azért vannak a jó barátok..." már ha létezik ilyen hogy barátság. Mert szerintem nem. Nagyon sok álbarátom volt itt a neten, akik nagyon rendesek, aranyosak voltak, míg egy szép napon magamra nem hagytak. Nem válaszoltak többé. De a való életben se különb a helyzet. Akik évekig a barátaim voltak, nem hívnak fel, nem üzennek... szépen tudomásul vették, hogy másik suli az más társaság. Ki az aki képes elfelejteni a régi jó barátját, csak azért mert talált újakat helyette? Hát mindenki ilyen. Azt nem poénból írtam hogy szépen lassan magamra maradok. Most lehet gúnyolódni, hogy nekem savanyú a szőlő. De nem így van. Tényleg nem létezik barátság, legfeljebb annyi hogy jóban vagy valakivel, aki meghallgat. Az nem barát akivel elmentek a kocsmába és együtt támolyogtok haza. Az se a barátod aki a neten boldog szülinapot kíván, majd megint nem lép be egy hónapig. Fiú-lány barátság azért nincs, mert néhány kivétellel a fiúk csak fogdozni akarják a lányt. Örök barátság? Nevetséges, még örök szerelem se létezik. Na mindegy, nem nyavalygok tovább, úgyse ért meg senki. Még jó hogy itt van ez a blog, aki legalább nem zárkózik el előlem. Megmondjam ki az igazi barátod? A zene. Csak hallgatod, és felvidít. Már ha olyan kedved van, mert sajnos a zene önmagában nem elég. Mikor igazi szar keded van akkor nem hallgatod a zenté, mert csak hangos ricsaj az egész. Mikor ürességet érzel, és várod hogy már legyen végre vége, akkor nincs más választásod... El kell merülni a saját fantáziádban. Vegyél fel valami különleges ruhát, mintha nem is te lennél. Akkor majd máshogy érzed magad. Gondolj valamire amit nagyon el szeretnél érni. Képzeld hogy elérted! Az álomvilágban te írod a szabályokat. Élvezed minden percét, élvezed ahogy elsodor a fantáziaád az álmaidon keresztül. De ha gondolatban nem jó irányba mentél, csak te veszed észre, senki más. Akkor majd szépen megtanulod értékelni az egyedüllétet.