Félálomban, teljesen kedvtelenül

A félálom itt nem azt jelenti, hogy unatkozom, hanem hogy kezdek elálmosodni mert éjjel fél 12 felé jár. Igen, megvacsoráztam. Még meg is melegítettem félig, pedig olyat sose csinálok. Mire felmelegszik, én feleannyi idő alatt belapátolom. Nem fogok melegítgetéssel szórakozni. Gyümölcsleves volt, amit még ha akarnék, akkor se tudnám megmelegíteni, a főzelékeket meg sűrűbb kajákat nem lehet. Így meg olyan volt a gyümölcsleves, mint valami puding, mert be is sűrűsödött rendesen, és hideg volt. Még 2 cseresznyemag is volt benne. Muszály volt megennem, különben a vécében végezte volna szegény. De minket most nem ez érdekel, hanem hogy nem csináltam házit. Mert nem fekszik a mostani téma, nem tudnék 140 szót írni. Megírom majd valamikor, de nem adom le, mert már itt és most tudom, hogy rövid lesz. Félmunkát nem adok ki a kezemből, értelmetlen zagyvaságot szintén nem adok oda senkinek. Nem is tudtam rászánni magam, csak olvasgattam egész vacsoráig. Holnap még ha akarnám se tudnám megírni, negyed 6-kor indulok este a suliba. Majdnem mindig kész volt a házim, sokkal többet tanultam mint a többiek. Most meg tudom, hogy ezek után elvárják tőlem, hogy legyen házim. Megírnám én, de ez önálló fogalmazás, olyan témáról, amiről magyarul se tudnék 4 mondatnál többet írni. Ha tudnád, mennyire utálom ilyenkor magamat. Megírjam szerdára? Ha most nem sikerült, akkor holnap se fog menni. Úgyse tudok már egész éjjel aludni, írjam meg most? Megírnám, ha tudnám. Senki nem tanul annyit, mint én, ezt biztosan kijelenthetem. Jól tudom mennyit tanul a többi. De akkor hol az eredmény?