szóbeli

Na hát mit mondjak? Elég sokmindent tudtam, esett az eső, idegesített hogy túl közel van a felelőasztal a tanári asztalhoz. Idegesített hogy bámulnak a tanárok miközben felelek. Még az is idegesített hogy jókat röhögtek a rossz megoldásokon. A tanulást gyakran éjjelre hagytam, de megérte fönnmaradni, a magyart pont előtte éjjel néztem át. A felkészülési idő alatt összevissza írtam ami éppen eszembe jutott. Aztán felelet közben nem találtam meg semmit. :P Kihúztam babits Mihály Jónás könyvét. Először elfelejtettem hátra menni a kötetért, csak kicsit később jutott eszembe. Nagy segítség volt, sokmindent ki lehet olvasni a szövegből. A bevezetőben nem beszéltem Babitsról általában, mert semmi nem jutott eszembe az életrajzáról. Egyből rátértem a műre, de szerintem nem volt baj, mert elég sok pontot kaptam. Nyelvtanból kihúztam a mássalhangzó törvényeket. Előtte nap tanultam meg. :) Ja, meg az általános suliban 6 évig ezt gyakoroltuk. Csak azt nem tudtam, hogy kezdjem a feleletet. Nem térhetek rá egyből a szavakra. Azt mondtam, metanyelvi szöveg, de vagy az volt, vagy nem az, de tanár úr nem szólt semmit. Akkor csak jót mondtam. Csak egy szót rontottam el, összetévesztettem az összeolvadást az írásban jelölt teljes hasonulással. Jött a töri. Könnyű tételt húztam, de megint az volt a baj, hogy nem találtam semmit a felkészülős lapomon. Túl hamar elhallgattam. Akkor majdnem minden tanár bent volt, és idegesített hogy néznek. A forrás utolsó sorait nem értettem. Hiába olvastatta fel velem a tanár, akkor se tudtam felfogni, mit akar kérdezni. Szerintem csak arra volt jó a felolvasás, hogy jól leégessen, hogy hallják a tanárok is mit nem tudok. Lehet hogy egyszerű volt, sajnálom, nem tudtam felfogni. Bioszból növényhatározást húztam, ott csak azt nem tudtam, hova kell írni a megoldásokat, melyik kérdéshez melyik válasz tartozik, mert szerintem egy helyre többminden is jó volt. A tétel másik fele az emésztőrendszer volt, a tanár kérdezgetett, mert magamtól valahogy nem nagyon tudtam beszélni. Nagyon rosszul voltam, nem tudtam koncentrálni. Német előtt kimentem egy kicsit, örültem hogy eddig minden megvan. Az elejéről akartam szituációt húzni, mert azok jobban mentek. Kihúztam másodikat. :) Jól kiröhögtek a tanárok mikor mondtam hogy GPS-em van. :D A kifejtős feladatban nem jót választottam szerintem. A nyelvismeretről többet tudtam volna beszélni, mint az orvosos témáról. kicsit irónikus volt, hogy pont ezt a témát húztam. De ez is meglett, irány haza, alvás, tévézés, megint alvás. Van valamim ami kék színű, kemény, a belseje papírból van, és számok vannak beleírva. :D

sikerült :D

Van érettségim. Részletek holnap ...

megérdemlem

Így jár az, aki elszórakozza a drága idejét. Ma 6 töri tételt tanulok meg, holnap 5 magyart, holnpután 6 németet... kemény idők jönnek errefelé. De aki tévénézésre pazarolja az idejét (mint én), az megérdemli. Még van 3 hetem. Jövő hétfőn megyek be gyakorolni a biológa kísérleteket. Kedden megnézhetem az írásbeli feladatlapokat. Nagyon izgulok, fogalmam sincs hányas a töri, a magyar és a német.

június 22-e

Na most már naponta 5 tételt tanulok meg. A szabadidőm egyre csökken és az időm fogy. Biztos sikerülni fog az érettségi, de azért félek. A felkészülési idő rövid, azalatt sokat kell gondolkodni. Elmondani is nehéz lesz, de nem baj, majd csak meglesz az a "keménypapír". :)

nem vészes...

Jajj, tudod te, hogy féltem én tavaly ilyenkor? Féltem az érettségitől, féltem a ballagástól, legszívesebben átugrottam volna az egész negyedik tanévet. Néztem ahogy elballagnak a végzősök, és arra gondoltam, nem szívesen lennék a helyükben. Láttam az egyenruhában gyülekező érettségizőket, és próbáltam elhitetni magammal, hogy az még messze van. Az egész nyarat próbáltam kiélvezni, mint akinek a következő tanévben nem sok szabadideje lesz. Ahhoz képest egy kicsit lazán vettem a dolgokat a végén. Nem volt vészes az utolsó tanév, nem volt rosszabb mint az előző három. A ballagástól nem féltem, otthon is és a mamánál is csak mosolyogtam mindenkire, válaszoltam mindenre, ahhoz meg nem kell semmi más, csak egy kis türelem. És nem tudom megérteni azokat akik sírtak a ballagáson. Annyira azért nem volt szép ez a 4 év. Nem mondom hogy rossz volt, mert ... az túlzás, hogy szerettem ide járni, de ha mások lettek volna a körülmények, akkor tényleg jobb lett volna. Úgy összességében volt benne jó is. Az érettségitől valami "hiba" miatt nem féltem. Eleget féltem tőle három és fél évig. Most, közvetlenül előtte haláli nyugalommal mentem vizsgázni, mint akinek nem sok vesztenivalója van. A lényeg, hogy sikerültek az írásbelik. Most a szóbelire kellene tanulni, és nem ide írogatni. :D Na mindegy, szóval azt üzenem, hogy ne félj, mert nem vészes. Tényleg nem. :)

érettségiiiiííííí

Szia.
Bocs, az érettségi nevű fertőző betegség miatt ritkán írok. Ez a különös kór elkap minden 12. évfolyamos diákot, aki gimibe vagy szakközépbe jár. Nem tehetünk ellene semmit, a tanárok tanácstalanul gyógyítják a beteget az érettségit fertőtlenítő elnök szeme láttára. Majd az érettségi bizonyítvány kézbe adásával gyógyulttá nyilvánítják a beteget. Na erre várok már három és háromnegyed éve. Szóval június 22-én újra egészséges meberré válok. Adiig is megértéseteket és türelmeteket kérem.